7. fejezet

Sziasztok! 😊

Itt van az újabb rész, ami jó hosszú lett és bőven van benne esemény, biztosan tetszeni fog nektek 😏

A következő a szokásos módon érkezik egy hét múlva, valószínűleg este felé, mivel napközben dolgozok már.

Ó, és több mint 1 000 kattintás, köszönöm nagyon! 💕 És a kommentekre is igyekszem minél előbb válaszolni 😅

Kellemes olvasást! 😘

7. fejezet

Azt mondani, hogy Louis kiborult a „Harry incidens” (ahogy nevezni szerette) miatt, az enyhe kifejezés volt. Ez csak fokozódott azóta az este óta, mert Louis csak arra tudott gondolni, amikor nem foglalta le a házi feladata, ahogy Harry kezei rajta voltak (és még csak nem is rajta, a bokszerén!).
Minden alkalommal, amikor látta Harryt az iskolája téglafalának támaszkodni, amikor Louis kiment, elpirult és elfordította a fejét. Ez valószínűleg semmit sem jelentett, de Louis akkor sem tehetett róla, furán érezte magát a közelében. Zavarta őt egy kicsit, hogy őszinte legyen.
Olyan sok minden várt rá; a közelgő téli bál és a félévi vizsgák, szóval Harry volt az utolsó dolog, amire szüksége volt. Vagyis a Harryről való gondolatok, mert személyesen soha nem beszélt vele azóta az este óta. És nem is akart, főleg azért, mert akkor nagyon furcsa lesz és elkezd zavarosan beszélni.
- Mindened megvan? Pénztárca, kulcsok, telefon? – kérdezte az anyja az ajtónál, miközben megigazította a nyakkendőjét.
- Igen, anya – sóhajtott fel, aztán az anyja megpuszilta az arcát, mielőtt átadta neki a karra köthető virágcsokrot és az öltönyre kitűzhető kis csokrot, amiket Eleanorék házában fognak feltenni. A Lamborghinijével veszi majd őt fel, és úgy mennek el a hotelhez.
Louis pontosan este hatkor hagyta el a házát azon a december tizenkettedikei estén. Azt tervezte, hogy jól érzi magát és elfelejt mindent egy időre; az iskolát, a jövőt és Harryt. Meg sem említve, hogy a szülinapja két hét múlva lesz, és azt tervezte, hogy csinál egy belső-medence partit a bácsikája szállodájában, egy nappal a tényleges születésnapja előtt, mert otthon kellett lennie a szentestei vacsorán.
Eleanor háza öt percre volt kocsival az otthonától. A kapuk kinyíltak, amikor meglátták, hogy ő az, Louis pedig teljesen felvezetett a bejárati ajtóhoz, mielőtt kiszállt az autóból. Az ajtóhoz sétált, majd kopogott. Eleanor apja nyitotta ki, aki köszöntötte őt egy határozott kézfogással és egy bólintással.
- Jó estét, Mr. és Mrs. Calder – felelte Louis udvariasan, aztán megölelte Eleanor anyját.
- Eleanor! Louis már itt van! – kiáltotta az anyja, majd mindhárman felnéztek a lépcsősorra, ahol Eleanor váratlanul megjelent.
Persze, hogy így kell megjelennie, gondolta Louis magában, és minden energiájába belekerült, hogy ne horkanjon fel és ne forgassa a szemeit.
Egy hosszú kék koktélruhát viselt, amit a Valentinotól rendeltek, valami kis Jimmy Choo cipőt és egy YSL borítéktáskát.
- Csodálatosan nézel ki, szerelmem – mondta neki azt a mondatot, amit gyakorolt az autóban, aztán feltette a csuklójára a virágcsokrot, miközben Eleanor apja filmezte őket. El feltűzte Louis ruhájára a kis csokrot, majd pózoltak néhány kép erejéig.
Eleanor feltöltötte az egyiket az Instagramjára, miközben Louis elvezetett a szállodához. Tizenöt perces út volt, aztán beálltak a sorba a sok limuzin, Ferrari és Lamborghini mögé.
Fontolóra vette, hogy le parkolja-e saját maga az autót, de mindenki odaadta a kulcsát a sok közül az egyik parkolóinasnak, akik vártak. Az iskolatársai mind a vörös szőnyegen sétáltak, ami egészen a lépcsőkig ki volt gurítva és odabentre vezetett. Sok bérelt fényképész készített képeket a bejáratnál, és Louis valamennyire fontosnak érezte magát, mert látott embereket az utca másik feléről irigykedve rájuk bámulni.
Louis szállt ki először az autóból, majd Eleanor ajtajához sétált, odaadva a kulcsokat a parkolóinasnak.
- Ez az autó többe kerül, mint a te egész létezésed, vigyázz rá – figyelmeztette, a srác pedig bólintott, mielőtt Louis kinyitotta Eleanor ajtaját és megfogta a kezét.
A bejárat felé sétáltak összefont ujjakkal és fényes mosolyokkal az arcukon. Az ajtónál lévő nő leellenőrizte a jegyeiket, majd beengedte őket egy gyors, nyilvánvalóan hamis mosollyal.
Barbara, Niall, Liam és Jade (Liam egyik közeli, gyerekkori barátja) az előtérben vártak rájuk, a check-in pultnál.
- Tommo! – kiáltott fel Niall, aztán feltartotta kezét, hogy egy „bro hug”-ba vonja Louis-t, miután kezet ráztak. Eleanor egy összezavarodott nézéssel illette őt, de ő elhessegette.
Niall furcsán nézett ki öltönyben és a homlokára lógó hajával.
- Háromágyas lakosztályunk van, igaz? – kérdezte Louis, mire Liam bólintott, átadva neki a kulcsokat a 412-es szobához.
- A check out holnap délben van – tájékoztatta őket Barbara, és miután elkészítették a páros fényképeket a sarokban lévő transzparensnél, készen álltak, hogy a főterembe induljanak, ahol a bált tartották.
Az asztaluk közvetlenül a DJ kis színpada mellett volt, és minden olyan tekintélyes volt, ahogy azt várták. Drága egyenruhákban lévő pincérek sétáltak a teremben tálcákat tartva, amik tele voltak pezsgős poharakkal, fények villogtak különböző színekben a teremben, és zene szólt az egész teremben. Louis ismerte a zenék húsz százalékát, amiket lejátszottak, leginkább Niall bulijából.
Tíz személyre szóló asztaluk volt, majd még két pár csatlakozott hozzájuk; Perrie és Tom, valamint Lindsay az új „párjával”.
Az emberek már táncoltak a táncparketten, ami a terem közepén volt, így amint Barbara az asztalra helyezte a borítéktáskáját és kabátját a széke támlájára (nem szerette a ruhatárat, Louis-tól eltérően), Niall máris a tömeg felé húzta őt.
Louis megivott egy pohárral három nagy kortyban, aztán egy újabbat rendelt.
- Talán nem kellene ilyen korán pezsgővel kezdened – tanácsolta neki Eleanor, Louis pedig annyira el akarta őt küldeni a francba, de jelzett a pincérnőnek, hogy hozzon még egyet. – Tetszik ez a dal! – kiáltott fel Eleanor, majd lábra állította Louis-t az akarata ellenére. Követte őt az emberek tömegébe, odafelé, ahol Niall és Barbara már táncoltak.
Louis táncolt Eleanorral; persze, hogy így tett, még akkor is, ha inkább valahol máshol lett volna, valami mást csinálva. Valamilyen oknál fogva azt kívánta, bárcsak megismétlődne az öt éves évfordulós partijuk… és ha ez azért volt, mert Harry miatt elélvezett (és az volt a legjobb dolog, amit Louis valaha is megtapasztalt), akkor azt senkinek sem kellett tudnia.
- Miért nézed folyamatosan az órádat? – kiabált Barbara Niallnek, hogy a zenén keresztül is hallja a hangját, miközben egy körben táncoltak valamilyen remek dalra.
- Zayn és Harry bármelyik pillanatban itt lehet, és nekem kell beengednem őket!
Louis abbahagyta a táncolást, az álla pedig leesett, mert Harry idejön? Ha. Hogy a fenébe jutnak be egyáltalán, ha nincsenek jegyeik? Valószínűleg fel sem öltöztek rendesen erre az eseményre, és azonnal ki fogják őket dobni.
Körbenézett a teremben valamilyen tanárt keresve, de egyet sem talált.
- Hol vannak a tanárok? – kérdezte Eleanortól.
- A társalgóban vannak, a szomszéd helyiségben. Nem szeretnek táncolni és nincs asztaluk, így úgy gondoltuk, jobb lesz, ha nem zavarnak minket.
Eleanor a szervező bizottságban volt, ezt Louis elfelejtette.
Hát, igen.
Ez azt jelentette, hogy a tanárok valószínűleg nem fogják észrevenni, ha más iskolákból való diákok tönkreteszik a bált, kivéve, ha valaki szól a tanároknak.
Szóval jön Harry?
Itt fogja tölteni az estét?
Hol fog aludni?
Megint össze fogunk jönni, mint egy hónappal ezelőtt?
Nem akarom.
Louis túlreagálta a dolgokat, mint általában. Biztos volt benne, hogy Harry nevetne azon, ahogy táncolt, és ahogy viselkedett Eleanorral. Úgy döntött, figyelmen kívül fogja hagyni Harryt attól a perctől, hogy felbukkan, addig a percig, hogy elmegy, mert a magas, tetovált fiúnak nem fogja megadni azt az örömöt, hogy tönkreteszi az estéjét.
Még két dal után visszasétált az asztalhoz, ahová Liam az előbb ült le, majd elmondta neki, hogy Zayn mindjárt megérkezik.
- Tudom, megkértem, hogy jöjjön el – ez nem az a válasz volt, amire Louis számított.
- Hogy mi? Megkértél két állami iskolás gyereket, hogy jöjjenek el a mi bálunkra? Anélkül, hogy egyáltalán fizetnének a jegyekért? – kiáltott fel Louis, de aztán halkabbra vette a hangját abban az esetben, ha valaki más meghallotta volna.
Meglátta, hogy Jade figyel, aztán diszkréten intett felé, hogy jelezze Liamnek, hogy a lány mindent hallott.
- Ő tudja, hogy kedvelem Zaynt, Louis – biztosította őt Liam, mire Louis álla leesett.
- És nem ellenzi?
- Ameddig ő nem ellenez engem és a barátnőmet – válaszolta Jade, Louis-nak pedig le kellett ülnie.
- Várj, te leszbikus vagy? Mi? Ki a barátnőd?
- Perrie.
- Perrie Edwards? – kérdezte Louis, nem tudta elhinni, amit hallott.
Mióta? Perrie azóta jár Tommal, amióta csak az eszét tudja. Majdnem azóta vannak együtt, mint Louis és Eleanor.
- Ja.
- Mikor? Hogyan? Miért?
- Tavaly, Perrie szülinapi buliján, részegek voltunk, mert tetszik nekem – válaszolta Jade, mire Louis megharapta az ajkát.
- Mi van Tommal?
- Ő nem tudja, de elmondjuk neki, amint vége a giminek.
- Szóval Perrie megcsalja őt?
- Tom is megcsalja őt Lindsay-vel, de Perrie nem szól neki róla, mert ez szerinte így fair.
Szóval Eleanor és én így fogjuk végezni valószínűleg. Én már megcsaltam őt, és most már csak idő kérdése, amíg nem talál valakit.
De el kellene mondanom Tomnak? Ő az egyik legjobb barátom.
Louis meglepődött, hogy igazából megkönnyebbült annak a gondolatától, hogy Eleanor is megcsalja őt, így lehetne egy kifogása arra, hogy kilépjen az unalmas, monoton kapcsolatból, amiben mostanában találta magát.
Rosszul érezte magát egy kicsit, amiért megcsalta Eleanort? Igen.
Bűntudata volt, amiért megtette? Egy kicsit.
Érdekelte? Nem igazán.
Be kellett vallania, az elmúlt néhány hónap vele inkább munkának tűnt, és tehernek érezte. Azonban ez valószínűleg nem volt mentség a megcsalásra, és ezt teljesen ellenezte. De… kezdett unatkozni. Akart valami újat, valami izgalmasat és váratlant. Nem kiszámíthatót és egyszerűt.
Mi a fenén gondolkozom most?
- Szóval megismerkedhetek végre ezzel a Zayn sráccal? – kérdezte Jade, miközben kortyolt egyet a pezsgőjéből, hogy megbizonyosodjon róla, nem keni el a rúzsát.
- Ja… uh, kilencre kellene itt lennie, és öt perc múlva kilenc – válaszolta Liam, és idegesnek tűnt.
Louis kétségbeesetten tudni akarta, hogy Liam és Zayn miket csináltak már. Tudni akarta, hogy Zayn elélveztette-e már Liamet. Utálta ezt, de tapasztaltabb akart lenni Liamnél. Athelophóbiás volt; mindenben a legjobbnak kellett lennie.
- Szóval, um, ti milyen messzire… tudod. Szexuálisan? – kérdezte Louis, megpróbálva nem megfulladni.
Jade felnevetett, Liam pedig elpirult.
- Um, nos, ő… ő nagyjából kézimunkázott rajtam.
Mint, amit Harry csinált nekem? Vagy az nem kézimunka volt? Mi?
- Ennyi?
- Igen, és sokat csókolózunk.
- Ó.
- Mi van veled és Harryvel?
- Mi? – kérdezte egyszerre Louis és Jade.
- Várj, te meleg vagy? – kérdezte Jade halkan, de Louis megrázta a fejét és Liam felé fordította figyelmét.
- Honnan szerezted ezt az információt?
- Zayntől.
- Ó.
- Szóval igaz? Hogy te és Harry csókolóztatok és…
- Igen – hadarta Louis, nem akarva, hogy Liam kimondja hangosan.
- Szóval meleg vagy – ismételte meg Jade.
- Nem! Csak össze vagyok zavarodva. Nem vagyok meleg – biztosította őket Louis.
- Szóval ez minden, amit csináltatok? Éppen, mint Zayn és én – mosolyodott el Liam, mire Louis összeráncolta a homlokát.
- Vagyis, igazából, uh, én is kézimunkáztam Harrynek – hadarta Louis.
- Mi?
Louis bólintott. Nem tehetett róla; bepánikolt és csak kicsúszott. Plusz, kizárt dolog volt, hogy ténylegesen le tudták ellenőrizni, hogy ez a történet igaz volt vagy hamis.
- És milyen volt?
- Azt mondta, jó voltam.
A szavak úgy jöttek Louis szájáról, mintha a valódi igazság lenne. De tudjátok, mit mondanak: „A túl szigorú szülők nevelik a legjobb hazugokat.” Bár nem mintha Louis a szüleit hibáztatta volna. Mindent a szüleinek köszönhet, amije van, ha őszinte akart lenni.
Louis megitta a második pohár pezsgőjét, és már azon volt, hogy megrendelje a harmadikat (az előétel nem volt olyan jó, mint amilyenre számított), amikor meglátta a szeme sarkából Zaynt és Harryt belépni a terembe a dupla ajtón.
Keze megállt a levegőben, és feladta azt a küldetést, hogy még egy poharat szerezzen, helyette Zaynre és Harryre fókuszált, akik most már sok tekintetet vonzottak a helyiségből.
Az emberek nem igazán reagáltak, a legtöbbjük már ismerte Zaynt és Harryt, Louis pedig elgondolkozott azon, hogy ő volt-e az egyetlen, akinek ténylegesen problémája volt azzal, hogy ők mindenek előtt állami iskolások.
Szórakozottan begombolta a zakóját, tudva, hogy Harry ki fogja gúnyolni a kétezer fontos nyakkendőjét, majd egyenesebben felállt, hogy kettejükre nézzen. Niallel beszélgettek, Harry meg most már az ajtónál lévő ülésrendet nézte, valószínűleg Louis nevét kereste.
Harry szakadt fekete skinny jeans-t viselt, a farmerkabátot a dereka köré kötötte, egy fehér, V-nyakú póló volt rajta és a fekete Vans cipő. Megmutatta a karizmait és a tetoválásait, és… az valóban cigaretta volt az ujjai között? Volt egy tábla, amin tisztán olvasható a „TILOS A DOHÁNYZÁS” felirat.
Talán nem tud olvasni.
Annyira elveszett a gondolataiban, hogy észre sem vette, hogy Harry most már őt nézte egy vigyorral az arcán. Louis azonnal elfordította az arcát, tudva, hogy rajtakapták. Annyira zavarban volt és dühös volt magára, mert nem akarta, hogy meglegyen az az elégedettség Harrynek, hogy tudja, Louis vonzónak találta őt.
Jobban néz ki szegény ruhákba öltözve, mint Eleanor egy tízezer fontos ruhaösszeállításban.
Ó, Istenem, hova jutott a világ.
Louis éppen akkor jelzett a pincérnek egy újabb pohár miatt, amikor Niall, Zayn, Barbara és Harry elindultak az asztaluk felé. Szerencséjére megjelent Eleanor, hogy társasággal szolgáljon neki.
- Nem kellene többet innod – javasolta Eleanor, mire Louis a szemeit forgatta, ujjait a pohár köré fonta, amit megkapott.
- Te… – kezdte el, de nem tudta befejezni, mert öt nevetségesen hosszú ujj ragadta meg a poharat, majd elhúzta Louis fogásából. – Már elnézést! – kiáltott fel a fiatalabb fiú, aztán felnézett, máris tudva, hogy Harry volt az, aki elvette tőle a poharat.
Harry egy húzásra megitta a pohár tartalmát, mielőtt az asztalra helyezte és leült Lindsay helyére. Isten tudja melyik mosdóban söpör fel a térdeivel most. Louis szemei kitágultak a saját szexuális viccén.
Jézusom, nem.
- Szóval, um, Jade, ők Zayn és Harry – felelte Liam átlagos hangon, megpróbálva közömbösen viselkedve, mert Eleanor nem tudott Zaynről.
Bemutatkozások következtek, majd Zayn helyet foglalt Harry mellett. Louis most már egy pohár vizet ivott, mivel az összes pezsgő eltűnt. Ez nem tetszett neki.
- Hé, El, eljönnél velem a mosdóba egy percre? – kérdezte Barbara, megfogva a borítéktáskáját.
- Miért?
- Nekem… le kell ellenőriznem a tamponomat – hebegte Barbara, mire a fiúk arca megváltozott.
- Oké.
Eleanor felállt, aztán megcsókolta Louis arcát, mielőtt követte Barbarát a kijárathoz.
- Nem jött meg neki, ugye? – kérdezte Niall Jade-től, mire Jade megrázta a fejét Niall nagy megkönnyebbülésére.
- Csak elterelte a figyelmét, hogy elmondhassam nektek, hogy hoztam egy kis Mariskát – szólalt meg Zayn, Louis-nak pedig fogalma sem volt arról, hogy miről beszélt. Elhozott magával egy lányt, akit Mariskának hívnak? Mi?
- Az a fű – magyarázta meg Niall, látva Louis összezavarodott arckifejezését.
- Ó.
- Nemsokára kimegyünk, hogy elszívjuk – folytatta Zayn, Louis meg elgondolkozott azon, hogy ők csak jointokat szívnak és dugnak?
- Én is mehetek? – kérdezte Jade izgatottan, mire Zayn bólintott.
- Ha nem mondod el senkinek.
Jade megígérte, és Zayn elmosolyodott, mielőtt a bőrkabátját Liam székének támlájára helyezte.
- Akartok táncolni? – kérdezte Liamet és Jade-et is, hogy kevésbé tűnjön gyanúsnak.
Mindannyian felálltak és elmentek, és amint ezt megtették, Harry foglalta el a Louis melletti helyet, aki a szemeit forgatta. Niall is eltűnt, így most már csak ketten maradtak. Csodálatos.
- Hoztam neked valamit – mondta neki Harry, majd átkutatta a kabátja zsebét.
Louis őszintén meglepődött, de az hamarosan elhalványult, amikor meglátta, hogy Harry elővesz egy kis, ezüst flaskát. Tudta, hogy az valószínűleg alkohol; az apjának nagyjából tíz olyanja volt.
- Hoztál nekem alkoholt?
- Hoztam magunknak alkoholt – javította ki Harry, aztán lecsavarta az üveg tetejét, mielőtt néhány cseppet Louis vizébe öntött.
- Mi ez?
- Whisky.
- Nem tudom, hogy emlékszel-e, de legutóbb, amikor alkoholt ittam, végül hánytam.
- És aztán néhány más dolog történt, amiket biztos vagyok benne, hogy nem bántál meg – szólt vissza Harry, mire Louis arca kezdett elpirulni.
Elrendelte, hogy Louis igya meg a pohár tartalmát, de a fiatalabb fiú vonakodott.
- Beletettél valamit, vagy ilyesmi?
- Nem követnék el erőszakot – biztosította őt Harry vigyorogva. Louis le akarta ütni azt a vigyort az arcáról. Vagy lecsókolni.
Mi?
Felemelte a poharat az ajkaihoz, kortyolva belőle egy kicsit, de Harry felemelte a kezét, hogy feltolja az alját, így az ital fele Louis zakóján landolt. Hála Istennek, hogy begombolta, különben az ráment volna Louis fekete Kiton Cashmere nyakkendőjére.
- Idióta vagy! – kiáltott fel Louis, majd megrázta fejét a whisky keserű ízén. Aztán megtörölte az állát, és lenézett a zakójára.
- Fizetned kellene ezért, de akkor el kellene adnod a házadat és a testedet, és rabszolgává válnod.
- Lehetnék a te rabszolgád – javasolta Harry higgadtan. Louis szemei kitágultak, és lefoglalta magát azzal, hogy kigombolja a zakóját. – Szép nyakkendő – gúnyolódott Harry. – Mennyibe került?
- Több pénzbe, mint amennyit valaha is látni fogsz – csattant fel Louis, levette a zakóját, aztán felállt.
- Hová mész?
- A ruhatárba. Nem hagyom itt, hogy te vagy valaki más ellopja.
Harry megrázta a fejét szórakozottan, Louis pedig elsétált, fújtatva és motyogva az orra alatt.
Visszatérve az asztalhoz látta, hogy Harry eltűnt, és a kabátját Louis székének támlájára helyezte. Bár Eleanor az asztalnál volt, valamint Perrie és Tom is.
- Louis, végre! Megyünk táncolni? Unatkozom! – szólalt meg Eleanor, mire Louis hunyorgott rá, mert ittasnak tűnt.
- Részeg vagy?
- Nem igazán.
- Ki adott neked alkoholt?
- Harry.
Louis megrázta a fejét, aztán Eleanor megragadta a karját, magával húzva őt a táncparkett felé. Louis-nak nem tetszett ez; a fények homályosabbak lettek, a zene mocskosabb. Most már mindenki úgy táncolt, mintha egy klubban lennének és nem egy iskolai bálon.
Látta Harryt Zaynnel táncolni, aki háttal volt az idősebb fiú mellkasának, miközben mozogtak az ütemre, egymáshoz dörgölőzve.
- Senki sem bánja ezt? – kérdezte Louis Eleanortól, mire ő vállat vont, hirtelen lehúzva Louis fejét az ajkaihoz, hogy megcsókolja.
Louis meglepődött, El pedig szó szerint benyomta a nyelvét a szájába. Azt csinálta, amire emlékezett abból, amit Harryvel csinált, de Eleanor messze volt Harrytől. Meg sem említve azt, hogy Louis szemei nyitva voltak és Harryt figyelte, akinek a szemei meg rajta voltak.
Nos, ha Harry tudott szórakozni Zaynnel, Louis miért nem tudta azt tettetni, hogy szórakozik Eleanorral?
Meghozta azt a fontos döntést, hogy megfogja Eleanor kis derekát és közelebb húzta őt, miközben csókolóztak, lehunyta a szemeit, hogy még igazabbnak tűnjön, és nem úgy, mintha egyáltalán nem élvezné ezt.
Eleanor volt az, aki elhúzódott – hála Istennek – és megajándékozta őt egy gyöngéd mosollyal.
- Szeretlek – mondta neki El, Louis pedig visszamondta, nem igazán nézve a szemébe.
Louis-nak pisilnie kellett, így kimentette magát és gyorsan kiindult a teremből a mosdókhoz végig a folyosón.
Amikor készen volt, hideg vizet fröcskölt az arcára, aztán oldalra fordult, hogy lássa, látszódik-e a hasa a szűk fehér ingén keresztül. Egy kicsit igen, de ha behúzta, úgy nézett ki, mintha ott se lenne. A segge kidomborodott, így Louis visszafordult a tükörhöz, hogy megmossa a kezeit és megszárítsa őket.
Valaki belépett a fürdőbe, majd a bal oldalára nézett, Harryt meglátva. Odasétált a mosdóhoz Louis mellé, és megmosta a kezeit, figyelmen kívül hagyva Louis-t, aki szárította az övéit.
- Szóval mi ez, amit hallok, hogy azt mondod az embereknek, hogy elélveztettél engem? – kérdezte Harry, a kézszárító pedig megállt, amikor Louis kezei az oldalához estek.
- Um? Mi?
- Azt mondtad Liamnek, hogy kézimunkáztál rajtam?
- Én nem… én csak. Nem tudom.
- Szóval akkor kiverted a gondolatra?
- Kivertem?
- Úgy értem, maszturbáltál?
- Ó! Istenem, nem! Én nem „verem ki” – védte meg magát Louis, aztán megpróbált lazítani a nyakkendőjén, mert kezdett meleg lenni a fürdőben.
- Akkor hogyan elégíted ki magad?
- Én nem csinálom! Hagyd abba! – kiáltott fel Louis, majd megköszönte az Úrnak, hogy senki sem volt a fürdőben.
- Tudod egyáltalán hogyan kell?
- Nem! És nincs is rá szükségem!
- Miért? Mert ez bűn? – gúnyolódott Harry, mire Louis dühös lett, mert hogy merészel viccet csinálni Istenből.
- Befejezted? Kezdesz az idegeimre menni.
Harry a száját biggyesztette, aztán közelebb lépett, megfogva Louis-t a nyakkendőjénél fogva.
- Ne érj ehhez a nyakkendőhöz! Többe kerül, mint…
- Mint a házam, bla-bla-bla. Tarts már szünetet – morogta Harry, keze pedig felfelé haladt a nyakkendőn, amíg el nem érte a közepét. – Szóval ő jobban csókol, mint én? – kérdezte Harry, de Louis nem válaszolt. Nem akarta megadni Harrynek azt az elégedettséget, hogy tudja, ő valóban sokkal jobban csókol, mint Eleanor. – Jobban? – sürgette Harry türelmetlenül, meghúzva Louis nyakkendőjét.
- Igen – hazudta Louis, majd Harry közelebb húzta őt a nyakkendőjénél fogva, amíg a fogaik össze nem ütköztek. De a fogaikból azonnal az ajkaik lettek, és nyelveik elég hamar kétségbeesetten egymáshoz dörgölőztek.
Louis-nak a lábujjaira kellett állnia, hogy elérje Harry ajkait, Harry pedig feltartotta őt a nyakkendőjénél fogva.
- Várj… ne – motyogta Louis Harry ajkainak, aztán elhúzódott. – Valaki be fog sétálni.
- Zárd be az ajtót akkor.
És Louis így tett. Nem volt benne biztos, hogy miért, de megtette. Olyan volt, mintha annak a szükségét érezte volna, hogy örömet szerezzen Harrynek, hogy megtegyen bármit, akit Harry kért.
Harry visszahúzta őt egy csókba, amint Louis elfordult a bezárt ajtótól, megragadva a csípőjét, éppen ahogy Louis Eleanorral tette néhány perccel korábban. Louis a pultnak lökve találta magát, ami kényelmetlenül nyomta a hátát.
Egy meglepett kiáltást hallatott, amikor Harry hatalmas kezei megragadták a combjai hátsó részét, és úgy helyezte őt fel a pultra, mintha a súlya semmiség lenne. Széttárta Louis lábait, hogy közéjük férkőzzön, tenyereit pedig Louis izmos combjain pihentette, miközben csókolóztak.
Louis kezei kínosan pihentek mögötte a pulton, mert fogalma sem volt róla, hogy hogyan vagy hol érintse meg Harryt anélkül, hogy kinevetné.
- Érj hozzám – szólalt meg Harry, mire Louis hátrahúzódott elpirulva.
- Nem tudom, hová tegyem a kezeimet.
Harry bosszúsan fújtatott, Louis pedig piros ajkait nézte, ahogy tenyereit Harry derekára helyezték a fehér pólóján keresztül. Vonakodva közelebb húzta Harryt, amíg a másik fiú medencéje el nem érte a pultot. Harry kezei Louis nyakából elvándoroltak, hogy a pulton pihenjenek Louis mindkét oldalán, aztán elhúzódott.
- Gombold ki az ingedet – utasította Harry, mire Louis megrázta a fejét.
- Miért?
- Mert ki akarom szívni a nyakadat, de nem hiszem, hogy azt akarod, hogy meglássák az emberek.
- Miért akarod egyáltalán „kiszívni” a nyakamat? Csak a csókolózás nem jó?
- Miért nem gombolod ki az ingedet? – szólt vissza Harry.
- Mert van egy kis pocakom és azt fogod gondolni, hogy kövér vagyok – vallotta be Louis, Harry pedig a homlokát ráncolta, meggondolva magát. Egyik tenyerét Louis mellkasához nyomta és hátra tolta őt, amíg Louis a könyökeire támaszkodott, lenézve Harryre.
Ingét hirtelen feltűrték a mellkasához, felfedve kis pocakját, majd megpróbálta az inget visszahúzni, de elhessegették a kezét. Louis megharapta az ajkát, ahogy figyelte Harryt lefogni a csípőjét, miközben megszívta és megharapta és megnyalta a bőrt pontosan Louis köldöke alatt. Nedves volt, de Louis-nak valamennyire tetszett az érzés, és láthatott néhány tetoválást kikandikálni Harry mély kivágású ingéből most, hogy lehajolt. Volt rajta néhány nyaklánc, egy papír-repülőgép, egy koponya és egy (ha! Az irónia) kereszt, ami Louis combjaihoz ért, ahogy Harry még mindig lehajolt.
Amikor végre elhúzódott, volt egy hatalmas véraláfutás a köldöke alatt, ami lassan átváltott sötét pirosból sötét lilába.
- Szóval van itt egy szobád? – kérdezte Harry mély hangon, miközben lassan végighúzta kezeit Louis térdeitől a combjai tetejéig.
- Egy… egy lakosztályom – hebegte Louis, aztán lenézett a farkára, amit már Harry is nézett. Zavarba ejtően kemény volt, amitől őrülten elpirult. – De Eleanorral osztom meg.
Harry megrázta a fejét, mintha ez nem számítana.
- De miért? – kérdezte Louis, szíve még gyorsabban vert, mint korábban.
- Nem akarjuk, hogy amit Liamnek mondtál, az hazugság legyen, ugye? – válaszolta Harry vigyorogva, majd hátra lépett.
Azt akarja, hogy kézimunkázzak rajta? Ó, Istenem. Bolondot fogok csinálni magamból. Ki fog nevetni.
Lenyugtatta magát azzal a gondolattal, hogy ténylegesen meg kellett osztania a szobát (és az ágyat) Eleanorral, szóval kizárt dolog volt, hogy ma este összegabalyodjon Harryvel.
De valamennyire akarok.
- Hová mész? – kérdezte Louis, amikor Harry kinyitotta az ajtót.
- Vissza táncolni.
- Mi van… ezzel? – mutatott kínosan növekvő farkára.
- Kérd meg a barátnődet, hogy gondoskodjon róla, mivel ő jobb ebben.
Louis álla a padlóig zuhant, majd leugrott a pultról, megigazítva magát a nadrágjában. Újra megmosta az arcát, aztán elhagyta a mosdót, kiosztva Harryt a fejében.
Még két órát töltöttek ott, befejezték a desszertet és kihoztak egy nagy tortát (minek??). Fél egykor mindenki kezdett visszamenni a szobájába.
- El fogjuk szívni azt a füvet vagy nem? – kérdezte Niall, miközben a lányok kimentek a mosdóba, a fiúk pedig ott maradtak, hogy összeszedjék a cuccaikat. Zayn bólintott, majd Louis-hoz fordult.
- Akarod, hogy a barátnőd is jöjjön? Bár nem hiszem, hogy elég füvünk van nyolc jointhoz.
- Um… – kezdte el Louis.
- Én már gondoskodtam róla – felelte Harry, mire Louis pánikolva nézett rá.
- Mit csináltál vele? Megőrültél?
- Nyugi, babe, csak beletettem egy kis Ambient az italába.
- Mi a fene az?
- Altató. Aludni fog nagyjából tíz perc múlva.
- Ó, Istenem! Börtönben fogsz kikötni, amiért megerőszakolsz valakit!
- Soha nem erőszakolnék meg senkit, soha – mondta neki Harry, az arcán lévő komolyság pedig elhallgattatta Louis-t.
A lányok hamar visszatértek, Louis meg meglepődve látta meg Perrie-t mögöttük lépkedni.
- Um, Tom hazament, mert egy kicsit rosszul érezte magát. Ami valójában azt jelenti, hogy meg fogja dugni Lindsay-t, de hát ez van – magyarázta, mire Eleanor megütögette a hátát, ásítva és bejelentve, hogy fáradt.
- Harry vagyok egyébként – mutatta be magát Harry, majd Zayn követte őt.
- Szóval te vagy Zayn – mosolyodott el Perrie, aztán mindenki Liam felé fordult, aki rendkívül érdekesnek találta a cipőit.
- Aludhatsz a szobámban, ha akarsz – kérte meg Jade-et, mire Eleanor a homlokát ráncolta.
- Akkor ki alszik Liammel?
- Majd találunk valakit – válaszolta Niall, Zayn pedig megharapta az ajkát mosolyogva.
- Akkor menjünk fel.
Elindultak a liftek felé, és bementek az egyikbe. Louis megnyomta a gombot az ő emeletükhöz, miközben Perrie és Zayn a hajfestésről kezdett el beszélgetni.
Perrie és Jade szobája pontosan szemben volt az ő lakosztályukkal, így úgy döntöttek, hogy találkoznak, amint Eleanor ágyba kerül. Louis-nak rosszul kellett volna éreznie magát, amiért ezt teszi a barátnőjével, tényleg azt kellett volna. De nem így volt.
Beléptek a szobába, és Louis-nak még arra sem volt ideje, hogy felakassza a foltos zakóját egy fogasra, mert Eleanor már elaludt az ágyon, arccal lefelé. Louis a szemeit forgatta, aztán küzdött, hogy átfordítsa őt és az ágy jobb oldalára tolta őt. A nyakkendőjét is levette, majd a fürdőbe ment, hogy megbizonyosodjon róla, jól néz ki a haja (senki másnak, csak maga miatt, természetesen).
Kint találkoztak a folyosón öt perccel később, és miután Niall javasolta, hogy Perrie szobájában cigizzenek (Zayn azt preferálta, hogy odakint csinálják, szerette a friss levegőt, még akkor is, ha december volt – milyen idióta), visszasétáltak a lifthez.
Louis mutatta nekik az utat a hotel hátsó ajtajához, ami egy átjáróhoz vezetett kukákkal (ő volt már itt korábban, persze), amihez csak a hotel személyzetének volt hozzáférése.
Zayn, Niall, Harry és Perrie a falhoz dőltek, miközben mindenki más a lépcsőn ült le. Louis ráeszmélt, hogy ő volt az egyetlen, aki fázott (Liamen rajta volt Zayn bőrkabátja, Barbarának ott volt Niall zakója, a többieknek pedig volt kabátja – és Harrynek is ott volt az ő farmerkabátja), és kíváncsi volt arra, Harry neki adná-e a kabátját, ha drámaian úgy viselkedne, mintha fázna.
Amúgy is Harry hibája volt, amiért bepiszkolta a zakóját, és attól lehetetlenné vált a viselése.
Még nem esett a hó, mindenki nagy meglepetésére, de valamennyire hideg volt, Louis pedig szó szerint látta a libabőrét az ing alatt.
Zayn mindenkinek adott egy jointot (még Louis is kapott egyet), aztán bocsánatot kért, amikor semmi sem maradt Perrie-nek.
- Semmi gond, megoszthatjuk – biztosította Zaynt Jade.
- Várjunk. Ti ketten…
- Együtt vagyunk, igen.
- Ó. Király.
- Biszexuálisak vagytok vagy… – kezdett el vigyorogni Harry, miközben szívott egy slukkot a jointjából.
- Nem – válaszolták mindketten.
- Akkor nincs édeshármas.
- Nincs – nevettek fel, Harry meg az ajkát biggyesztette.
Louis a szemeit forgatta, Harry pedig ezt elkapta, mert az irányába kacsintott.
Ez volt Louis esélye arra, hogy azt tettesse, hogy halálra fagy (ami valójában nem volt annyira messze az igazságtól), így átölelte magát és a karjait dörzsölte, jointját a zárt ajkai tartották.
- Fázol? – kérdezte Perrie, mire bólintott.
- Odaadhatom a kabátomat, ha akarod – ajánlotta fel, Louis pedig szégyellte magát, hogy egy lány ténylegesen felajánlotta, hogy nekiadja a kabátját.
- Nem fogadnám el egy lánytól.
- Szóval elfogadnál egyet egy fiútól? – kérdezte Harry közelebb menve. Louis bólintott, nem értve meg a burkolt célozgatást. – Csak fiúktól?
Louis ismét bólintott, mire mindenki felnevetett. Harry a jointot az ajkai közé tette, majd levette a kabátját, átadva Louis-nak.
- Köszi – felelte Louis, és azonnal melegebbet érzett, amint belecsúsztatta karjait a kabát ujjaiba. Puha volt és meleg belül, így teljesen begombolta, bal kezét a combjai közé téve, hogy melegebb legyen.
Louis a jobb kezével szívta a jointot, két ujjával tartva azt, miközben Liammel beszélgetett. Néhány perc múlva felkelt, így Perrie leülhetett Jade mellé és megoszthatták egymással a jointját. Végül a falnak támaszkodott Harry és Niall között, aki már vihogott valamin, amit egy tanár mondott.
Louis mosolya fültől fülig ért, érezve, hogy a drog lassan elkezd beütni. Harry már befejezte a jointját, és most már Louis-ét kérte.
- Kizárt dolog! – tiltakozott Louis. – Nem adom neked az enyémet.
- Megoszthatjuk – javasolta Harry.
- Rendben.
Louis beleegyezett, de csak azért, mert bevolt szívva és túlságosan szédült ahhoz, hogy visszautasítsa őt. Végül Harry fejezte be a cigit, mert ő jobban bírta a drogokat.
- Most már melegebb? – kérdezte, egyik keze a falon pihent Louis feje mellett, a másik a farmerja zsebében. Louis szégyenlősen bólintott, majd kezeit a kabát zsebeibe tette. – De én fázom – biggyesztette az ajkait gúnyolódva Harry, aztán felnevetett és Louis füléhez hajolt, így úgy tudott suttogni, hogy csak ők hallották. – Talán felmelegíthetsz, amint bent vagyunk, hm?
- Uh… de felmelegszel, amint bemegyünk – próbálkozott Louis.
Harry szórakozottan megrázta a fejét, mielőtt tett egy lépést hátra és kezével beletúrt a hajába.
Fél kettőkor visszamentek a szobáikba. Jade Perrie-vel ment, Zayn Liammel, Niall pedig Barbarával. Ami miatt Louis elgondolkozott azon, hogy Harry hol fog aludni.
- Hol fogsz aludni? – kérdezte Louis, amikor már mindenki a szobájában volt, ők pedig a lakosztály előterében.
- A kanapén alszom. Az amúgy is kényelmesebb, mint az ágyam otthon.
Louis egy kicsit sajnálta őt.
- Valójában hogyan jutottál be egyáltalán a hotelbe?
- Nos, Niall beengedett minket, de az ajtónál lévő nővel is lefeküdtem.
- Mi? – kérdezte Louis meglepetten és valamennyire… féltékenyen.
- Megdugtam őt – tisztázta Harry, majd levette a Vans cipőit a kanapénál, aztán leült rá.
- Mikor?
- Nem emlékszem, mondjuk, néhány hónappal ezelőtt? Azt hiszem.
- Ő öreg.
- Huszonnégy éves.
- Az öreg.
- Még nem is vagy nagykorú, szóval nem hiszem, hogy szarságokat kellene beszélned a felnőttekről – felelte Harry, majd megvakarta a bal karján lévő karkötőket szórakozottan.
- Fogd be – ez volt az egyetlen jó visszaszólás, amire gondolni tudott.
Harry megrázta a fejét, aztán Louis-ra bámult egy másodpercre, kivörösödött szemek vizslatták a testét fel-le. Aztán Louis elkezdte levenni a kabátot, és letette a kanapéra Harry mellé.
- Köszi ezt – felelte Louis, mire Harry bólintott, mielőtt felállt, hogy levegye a pólóját és a nadrágját. Louis nem mozdult, csak bámult, megint féltékenységet érezve Harry csodálatos teste miatt.
- Látom, hogy engem nézel – tudatta vele Harry, miközben kinyújtóztatta karjait a feje felett és mögé tette azokat.
- Uh…
- Vedd le az ingedet – utasította Harry, mire Louis bizonytalanul ránézett.
- Um. Nem.
- Miért nem?
- Mert valaki bármikor besétálhat ide.
- A barátnőd alszik, a többiek pedig valószínűleg más dolgokkal vannak elfoglalva.
- Csak nem szeretek meztelen lenni az emberek előtt.
- Ne már, nem mintha nem láttam volna már korábban meztelen srácokat – nevetett fel Harry, és pontosan, gondolta Louis. Tudta, hogy Harry valaki máshoz fogja hasonlítani, aki jobb nála.
Harry türelmetlenül felnyögött, mire Louis felsóhajtott, nem tudva, hogy valójában mi győzte meg, de azon találta magát, hogy az ujjai az inge gombjaival játszadoztak, kigombolva őket egyesével.
Harry megharapta az ajkát, majd hátradőlt a kanapén, dörzsölve magát a bokszerén keresztül, Louis pedig látta, hogy már félkemény volt. Nem tehetett róla, de vadul elpirult, amikor az ing elérte a padlót, de gyorsan felvette és a dohányzóasztalra helyezte; elvégre is drága volt.
- Gyere ide – felelte Harry, Louis meg örült, hogy nem kellett levennie a nadrágját is, mert a combjai kétszer olyan nagyok voltak, mint Harryé. A hasa elé tette a kezeit, hogy eltakarja, amikor a kanapé elé lépett.
Harry megfogta a derekát, ellökve karjait a testétől, aztán magához húzta Louis-t, hogy lovaglóülésben legyen az ölében. Louis összefogta kezeit Harry feje mögött, éppen ahogy azon az estén egy hónappal ezelőtt.
Harry hatalmas kezei megragadták Louis oldalait, nagyujjai Louis testének elejéhez nyomódtak, a másik négy ujjai pedig a hátán terültek el. Louis úgy érezte, mintha tűztől égne, amikor Harry felfuttatta kezeit a tarkójához, majd összeérintette ajkaikat. Kezei Harry mellkasára estek, amint Harry kissé oldalra lökte fejét, majd elkezdte kiszívni a bőrét végig a kulcscsontján, mint egy nyaklánc.
- Ez látható lesz holnap! – tiltakozott Louis, ahogy Harry még egyszer utoljára végig húzta nyelvét rajtuk.
- Ez van – válaszolta Harry, aztán Louis jobb kezét az ő baljába vette, levezetve azt testeik között. Louis-nak vissza kellett fognia egy sikítást, amikor tudta, hogy határozottan megérintette Harry kemény farkát a vékony anyagon keresztül. – Azt akarom, hogy kiverd nekem – suttogta Harry a fülébe.
- De… nem tudom, hogyan kell.
- Baszki, én… én végig vezetlek rajta, oké? Csak… érints meg.
Louis bólintott, aztán Harry a gyönyörű foltokra nézett, amiket ő csinált a másik testére, miközben Louis dörzsölte őt az alsónadrágján keresztül. Harry felnyögött, majd elővette a farkát, ami már vörös volt és előváladék volt rajta, erősen pumpálva a tenyerében. Louis nem tehetett róla, de a rózsaszín tetejét bámulta és a vastag eret, ami végig futott az oldalán.
- Gyerünk – sürgette Harry, mire Louis hezitálva kinyúlt, átvéve Harry ujjainak helyét a sajátjaival. Puha volt, de érezte a lágy puffanást, ami valószínűleg amiatt volt, hogy az összes vér a farkába tódult. – Csak… menj fel és le. Így – instruálta Harry, majd kezét Louis-éra helyezte, aki el volt foglalva azzal, hogy Harry mellkas-tetoválásait nézze. Irányította a fiatalabb fiú kezét fel és le a farkán, alkalmanként megcsavarva a csuklóját. – Igen, úgy.
Elengedte Louis kezét, Louis pedig követte az instrukcióit, miszerint kenje el az előváladékot rajta, „beolajozva” őt egy kicsit, hogy könnyebben mozgathassa a kezét fel-le.
- Baszki, igen. Ez az – bátorította Harry, Louis pedig ténylegesen jól érezte magát valamennyire, és büszke volt magára, hogy képes volt örömet szerezni Harrynek. – Gyorsabban, gyerünk. Játssz a golyóimmal a másikkal.
Louis összezavarodott először, de aztán gyorsan engedelmeskedett, amitől egy nyögés csúszott ki Harry szétnyílt ajkai közül.
- Gyere ide, de ne hagyd abba – mondta neki Harry, majd Louis lehajolt, hogy megcsókolja őt nyitott szájjal. – Olyan jó a kezed… gyorsabban, bébi, gyerünk – lehelte Harry, Louis pedig teljesen megnémult attól, hogy milyen csodálatosan nézett ki Harry, amikor tiszta boldogságot tapasztalt. – Közel vagyok, Louis.
Louis felvette a tempót, és meglepődött, hogy a karja nem görcsölt be a folyamat alatt.
- Ugh, baszki. El fogok… ahh – nyögte Harry, aztán fejét hátra vetette, miközben izmai megfeszültek, felfedve a hat kockáját a hasán, míg elélvezett Louis aranyszínű mellkasára. – Baszki, olyan jól nézel így ki – dicsérte meg Louis-t, akinek ez nagyon tetszett. – Akarod, hogy… – mutatott Harry Louis nadrágjára, de megrázta a fejét elpirulva. – Elélveztél attól, hogy kiverted nekem?
- És mert valamennyire még mindig be voltam indulva a mosdó incidenstől – vallotta be Louis felállva. – Jó volt? – kérdezte, miközben megfogta az ingét.
- Az első alkalmadnak igen, de idővel jobb lesz.
- Oké – felelte Louis egy kicsit szomorúan.
- Hé, nem. Csodálatos voltál, jó? Tényleg.
- De nem vagyok meleg.
Harry felhorkant.
- Persze, hogy nem. Jó éjt, Louis.
- Jó éjt.
Louis visszasétált a szobájába, aztán lezuhanyozott, amint odaért, boldogan, hogy hozott magával egy váltás alsónadrágot. Könnyedén becsusszant a paplan alá a tiszta alsónadrágjában.
Azon az estén egy mosollyal az arcán aludt el, mert Harry azt mondta neki, hogy csodálatos volt a kézimunkázásban. És igen, lehet, hogy ez nem olyan valami volt, amire büszkének lehet lenni, de Louis-t nem érdekelte.
Mellkasa tele volt lila kiszívásokkal, és orgazmusa is volt, szóval nem is állhattak volna jobban a dolgok.