5. fejezet

Helló! 😊

Ez a fejezet is tartogat izgalmakat és meglepő fejleményeket, úgyhogy szerintem el fogja nyerni a tetszéseteket, kíváncsi vagyok, mit gondoltok majd 😊 Írjatok, pipáljatok, iratkozzatok fel bátran!

Más mondanivalóm azt hiszem, nincs, egy hét múlva találkozunk!

Kellemes olvasást! 😘

 

5. fejezet

Amikor Louis felébredt azon a péntek reggelen, nem volt benne biztos, hogy ami történt, az igazi volt vagy sem. Azonban egy dologban teljesen biztos volt, mégpedig, hogy a pamut pizsamája ragadós és kényelmetlen volt.
Elakadt a lélegzete, amikor lehúzta azt a fürdőben és meglátta, hogy valójában ondós volt a pizsama alsója. Úgy érezte, sírni tudna dühében és frusztrációjában.
És a ténynek, hogy azt álmodta, Harry csókolózik vele, nincs semmi köze ehhez, ugye? Kezdett kiborulni, és tizenöt percen belül a földszinten kellett lennie reggelizni.
Ez most nem a megfelelő alkalom egy meleg kiborulásra.
Ki mondott bármit arról, hogy meleg vagyok?
Ó, Istenem, pokolra jutok.
És mindez Harry hibája.
Louis megígérte magának, hogy soha többet nem beszél Harry Styles-szal, ez pedig akkor kezdődik el, amint átadja neki a kabátot. És hogy őszinte legyen, kissé igazságtalan volt, hogy a kabátnak annyira jó illata volt.
Benyomta azt a hátizsákjába, mielőtt megcsinálta a haját és még egyszer utoljára megigazította a tükörben, aztán elindult a földszintre, a konyhába.
Annyira nem fókuszált arra, hogy mi történik körülötte, hogy nem vette észre, hogy az anyja ugyanazt a kérdést kétszer teszi fel neki.
- Bocsi, micsoda?
- Te és Eleanor jövő pénteken öt évesek lesztek. Tervezel valami különlegeset neki?
- Uh… nem tudom. Neked van valami ötleted?
- Nos, tavaly Párizsba mentetek a hétvégére, szóval talán ezúttal elvihetnéd Rómába? Vagy talán Berlinbe?
Őszintén, Louis sehová sem akart menni Eleanorral ebben az évben. Csak otthon akart maradni és talán áthívni néhány barátot, mint ahogy a harmadik évfordulójukon csinálták.
- Talán egy partin gondolkozom? Mármint barátokkal az iskolából.
- Egy parti?
Louis vállat vont és bólintott, elgondolkozva azon, hogy vajon megengednék-e meghívni Zaynt és Niallt. Harry egyáltalán nem volt meghívva, ki volt tiltva és zárva a házából. Isten tudja, mit törne el vagy lopna el, ha valaha is belépne a házába.
- Van egy meglepetésem neked, Louis – szólalt meg az apja, amikor majdnem befejezte a reggelijét.
- Igen? Mi az?
- Beszéltem az igazgatóddal, és azt mondta, hogy különösen jól teljesítesz az iskolában, így úgy döntöttem, hogy korán megkapod a születésnapi ajándékodat.
Louis szemei kitágultak.
- Mi? Úgy érted…
- Igen, elviheted a Lamborghini-t holnap délután egy körre. Anyád és én az ikrek szavalásán leszünk, és úgy gondoltuk, jobban szeretnéd kipróbálni az új Aventador-odat. Megmozgattam néhány szálat a menedzserrel az autósiskolában, és azt mondta, megcsinálhatod a tesztet ma iskola után.
- Igen! Ó, Istenem! Köszönöm, apa! – felelte Louis, majd felpattant a helyéről, hogy megölelje az apját.
- Ne csak nekem köszönd, az anyádnak is. Az ő ötlete volt.
Louis egy puszit nyomott az anyja arcára, mire ő elmosolyodott és azt mondta, hogy szívesen. Louis alig várta, hogy elmondja Liamnek és mindenki másnak az iskolában, ami azt illeti.
Liam rendkívül izgatott volt, amikor meghallotta, és elmondta Louis-nak, hogy ő is vár karácsonyra egy Bugatti Veyron-t.
És Louis nem tudott betelni ezzel a nap hátralévő részében, amíg rá nem jött, hogy vissza kell adnia a kabátot Harrynek. A Rolex órájára nézett, mielőtt ráeszmélt, hogy van ideje átsétálni hozzá (látta őt Niallel beszélgetni pontosan az iskolája bejáratánál), és átadni neki a kabátot. Az autós oktatója tíz perc múlva jön érte a vizsgája miatt, szóval elindult abba az irányba.
Észrevették őt, amint belépett az iskola épületébe (még kapuk sem voltak, az Isten szerelmére), Louis pedig egy kicsit kellemetlenül érezte magát, mert az iskolában mindenki őt bámulta.
Megigazította a haját, miközben megközelítette Harryt és Niallt.
- Szia, Tommo! – köszöntötte őt izgatottan Niall, mire Louis is üdvözölte őt, mielőtt levette a hátizsákját és elővette a kabátot. Átadta Harrynek, akinek karba voltak téve a kezei (ettől a bicepszei kidudorodtak, Louis meg belül ordított – de nem volt meleg, természetesen), és kíváncsi tekintettel nézett le Louis-ra.
- Itt van – felelte Louis, majd Harry mellkasához vágta a kabátot; aki megfogta azt.
- Szívesen – válaszolta.
- Tessék?
- Már nem azért, babe, de megmondtam neked, hogy tovább legyen nálad, mert rajtad jobban néz ki. Vagy nem hallottad, mert túlságosan lefoglalt a tény, hogy csókolóztunk?
Louis-nak elakadt a lélegzete, aztán körbenézett, hogy megtudja, meghallotta-e valaki, de szerencsére senki, kivéve Niallt, aki vihogott.
Amikor meglátta a nézést, amivel Louis illette őt, megrázta a fejét.
- Ne aggódj, haver, már tudtam.
- Mi… te mondtad el? – kérdezte Harrytől hitetlenkedve.
- Persze, hogy igen.
- Ki más tudja még?
- Zayn.
- Ó, Istenem!
- Nyugi, Louis, te vagy az egyetlen, aki nagy ügyet csinál ebből – mondta neki Harry, Louis pedig észrevette bekanyarodni az autósiskolás kocsit.
- Nincs időm erre. Ó, és Niall? Te és Zayn meg vagytok hívva a házamba jövő pénteken.
- Mire?
- Eleanornak és nekem lesz az ötödik évfordulónk.
- Ki kellene öltöznöm? – kérdezte Niall, mire Louis megrázta a fejét.
- De hozz alkoholt.
Oké, mi?
Niall felnevetett, aztán biztosította őt, hogy vinni fog.
- Én nem vagyok meghívva? – biggyesztette a száját Harry egy hamis megbántott kifejezéssel az arcán.
- Nincs az az Isten – mondta mogorván Louis, mielőtt megfordult és gyorsan elsétált.
A KRESZ vizsgájára kellett koncentrálnia, ami rá várt, és azt tervezte, hogy kiválóan teljesít rajta (ami valóban így is történt).

*

Harry átment Zayn házába iskola után, mert a szülei késő estig nem lesznek otthon, Niall pedig vitt egy üveg vodkát (és Barbarát, természetesen).

Elővették Zayn vízipipáját, rég volt már, mióta utoljára szívtak belőle, és ezen a héten nem volt pénzük fűre. Vagyis Barbara felajánlotta, hogy kifizeti, de Niall azt mondta neki, hogy soha nem engedné, hogy a csaja bármit is fizessen, ami valamennyire giccses volt Harry véleménye szerint, de hát igen.
- Szóval hogy állnak a dolgok a szép fiúval? – kérdezte Harry Zayntől, miközben Niall összeszerelte a vízipipát. Ezúttal vodka ízesítésűt választottak a cseresznyés helyett.
- SMS-ezünk, és azt tervezem, hogy rámozdulok jövő pénteken Louis buliján.
Harry a szemeit forgatta.
- Engem nem hívtak meg.
- De tudod, hogy akkor is mehetsz, ugye?
- Szerintem fogok amúgy is, vicces lesz látni a dühöt az arcán.
Barbara megrázta a fejét.
- Ő egy kedves srác.
Harry felhorkant.
- Ha megismered őt.
- A kedves és a gazdag nem keveredik, babe – mondta neki Harry.
- Ez ostobaság, nézz rám – válaszolta Barbara.
- Bocsáss meg, a szerény és a gazdag nem keveredik.
Barbara felnevetett és felmutatta neki a középső ujját, mielőtt kibontotta a nyakkendőjét és levette a blézerét, hogy kényelmesebben legyen.
- De akkor is megcsókoltad őt – emlékeztette őt Niall, miközben ügyesen megfordította a faszént a rosta tetején.
- Várj, mi? Te megcsókoltad Louis-t? – kiáltott fel Barbara lesokkolva. Harry vállat vont. – Wow! Ez… hogy reagált?
- Úgy, hogy visszacsókolt és felállt a farka.
- Ez hihetetlen!
- Kibaszottul meleg a kis köcsög – felelte Zayn. – Bár nem bánnám, ha megdughatnám őt.
- A saját meleg kis köcsögöddel foglalkozz, Louis az enyém – figyelmeztette őt Harry.
- A gyerek még csak ki sem állhat téged.
- Igen, de túlságosan is frusztrált szexuálisan, főleg most, hogy megtanulta, milyen jó érzés velem smárolni.
- Ha a szülei megtudják, halott vagy, tudod, ezt, ugye? Mármint, szó szerint halott – figyelmeztette őt Barbara, mire Harry vállat vont.
Nem mintha amúgy lenne bármim is, amit elveszíthetnék, szóval…
Harry és Zayn megosztotta egymással az egyik pipát, míg Niall és Barbara megosztotta a másikat. Versenyt csináltak abból, hogy ki tudja a legtöbb füstkarikát kifújni egymás után, és Zayn nyert, természetesen.
Niall Barbara nyakát csókolgatva kötött ki harminc perccel később, amikor a vízipipa kezdett kiégni, és ennek eredményeként Barbara felkelt a kanapéról, felhúzva a lépcsőn Niallt.
- NE A SZOBÁMBAN! – figyelmeztetett Zayn, mire Niall hangosan felnevetett, mielőtt egy ajtó becsukódott.
- Gyakrabban dugnak, mint mi – mondta neki Harry, Zayn pedig megrázta a fejét.
Harry egy kezét Zayn combjára helyezte, de meglepő módon a fekete hajú fiú elmozdította azt.
- Ne most, Harry.
- Komolyan mondod? Kanos vagyok.
- Akkor verd ki magadnak, én nem bánom.
- Én igen! – biggyesztette a száját Harry, mire Zayn a szemeit forgatta, miközben ivott egy kortyot a vodkás üvegből.
Harry közelebb hajolt hozzá, aztán nehezen lélegzett a nyakánál, mielőtt azt suttogta:
- Az segítene, ha Liamnek szólítanál?
Zayn nyelt egyet, majd elmotyogta, hogy „bassza meg”, mielőtt a kanapé kartámaszához nyomta Harryt, megtámadva a nyakát.
Harry elvigyorodott az ajkainál, mert tudta, hogy Zayn sosem utasítaná őt vissza, nem számít, mi történik. Kivéve, ha valóban elkezd járni Liammel, akkor Harry visszavonul és arra az izmos srácra fog fókuszálni az angol órájáról. Vagy talán Louis-ra.
Louis jó lenne. Louis azzal a kibaszott seggével, a segg, amibe Harry csak bele akart harapni, és kinyalni, amíg a fiatalabb fiú úgy sír és könyörög, mint amilyen kis elkényeztetett kölyök ő.
- Wow, elég gyorsan kemény lettél – nevetett fel a combjánál Zayn, miután leereszkedett Harry lábai közé, hogy leszopja őt. – Egy kék szemű köcsögre gondolsz?
Harry megbillentette felfelé a csípőjét, amikor Zayn hirtelen teljesen a szájába vette őt, szívva és nyalva.
- Fogd be, a nevem most Liam.
És ha Zayn szándékosan megharapta Harry farkát, nos, akkor az csak Harry hibája volt.

*

A Lamborghini Aventador, amit Louis kapott az apjától, piros volt és átalakítható, és ez volt minden, amit Louis akart tavaly óta. Alig várta, hogy ebben vezessen el az iskolába (az apja vett neki egy parkolóhelyet is) és felvágjon vele.

Készített egy Instagram képet magáról az autó előtt, mielőtt elküldött egy képet Liamnek a belsejéről, aki feltartott hüvelykujj emojit írt vissza. Aztán kinyomtatta a képet és bekeretezte, a szekrény tetejére téve a többi képével.
Louis máris el akarta vinni egy körre, de kezdett sötétedni és az anyja már hívta vacsorázni. Túl izgatott volt, hogy egyáltalán egyen, mert… legyünk őszinték. Ez egy kibaszott Lambo volt.
Az este hátralévő részét a MacBook-ján töltötte, új Ray Ban Aviator-t rendelt, ami illik az autóhoz. Nem tudott dönteni, így mindhármat megrendelte, gondolta, majd cserélgeti.
Louis jobban aludt azon az estén, mint bármikor korábban, és egy fényes mosollyal az arcán ébredt fel másnap reggel, érezve az izgalmat összegyűlni a gyomrában.
Ha az nem boldogság volt, akkor nem tudja mi. A tény, hogy pénzzel nem lehet boldogságot venni, őszintén szólva hazugság volt, amit a szegény emberek mondtak maguknak, hogy jobban érezzék magukat.
Szóval abban a pillanatban, hogy a szülei kimentek az ajtón és beszálltak a családi autóba, ami egy fekete Chevrolet Express volt, máris öltözött. Felvett egy fehér farmert, egy egyszerű fehér Armani pólót és a fehér Converse-ét. Nem érdekelte, hogy szakadt az eső; amit akart, megkapta.
Az autó felbőgött, amint elfordította a kulcsot a gyújtásban, és ez hivatalosan is Louis kedvenc hangja volt.
Céltalanul körbevezetett a városban, a kedvenc bandáját hallgatva és velük énekelve a szörnyű hangjával. Megállt egy autós Starbucks-nál és vett magának egy Java Chip Frap-ot extra cukorral, de csak akkor itta meg, amikor bekanyarodott egy random járdára, mert Isten őrizzen attól, hogy véletlenül kiöntsön valamit a bőr ülésre.
Miután befejezte az italát, megkért egy random hölgyet az úton, hogy dobja azt ki, mielőtt gyorsan elindult mellette, véletlenül összevizezve őt tetőtől talpig.
Ahogy elvezetett az iskolája mellett és balra fordult, hogy végre hazamenjen, mert az eső egyre jobban esett és beborult, elhaladt Harry háza mellett anélkül, hogy tudott volna róla. Akaratlanul is észrevette Harryt a lépcsőkön ülve az ajtófélfa alatt, könyökei a térdein pihentek, miközben egy cigit szívott, még akkor is, ha teljesen el volt ázva.
Csinált ő valaha bármi mást is a cigizésen kívül?
Harry felnézett, mielőtt Louis egyáltalán megállt volna a háza előtt, köszönhetően kocsija zúgó motorjának. Biztosan felismerte Louis-t, mert a szemeit forgatta és felállt, hogy odamenjen. Louis letekerte az ablakot, Harry pedig jobb karjával az autónak támaszkodott, lehajolva, hogy belásson.
- Szép autó – felelte, még egy slukkot szívva a cigarettájából.
- Köszi… de tudnál mondjuk… hátra lépni, kérlek? Nem akarom, hogy a füst rámenjen a bőrre.
- Persze, hogy nem akarod.
Engedte, hogy a cigaretta a földre essen, majd hátra lökte nedves haját.
- Miért vagy idekint az esőben? Pluviophile vagy?
- Fogalmam sincs, hogy ez mit jelent, de nemet mondok.
- Azt jelenti, hogy szereted az esőt.
- Ki lettem zárva, mert anya néhány perccel ezelőtt ment el dolgozni, és nem értem el őt. A kulcsaim bent vannak, így ki lettem zárva, nagyjából kilencig.
Louis az órájára nézett. Alig volt hat óra.
- Mit dolgozik az anyukád?
- Nem sztriptíztáncos, ha erre gondolsz. Egy nonstop pékségben dolgozik.
- A Flour Boksz-ban?
- Kurvára nem tudom a nevet.
Louis a szemeit forgatta.
- Szóval mit fogsz csinálni, amíg nem jön vissza?
Harry vállat vont.
- Elmennék Zaynhez, de a szülei elvitték őt vacsorázni, Niall meg Barbaránál van, mert a szülei sosincsenek otthon péntek esténként. Szóval én csak… várok itt. Kivéve, ha el tudsz vinni öt órára.
- Ha, szép próbálkozás. Kitehetlek egy hajléktalanszállónál vagy valami. Vagy a kutya házában tartalak. De ennek a kocsinak a tetején kell ülnöd, mert nem szállsz be, amíg olyan vizes vagy.
- Tényleg ilyen szívtelen vagy? – gúnyolódott Harry, mire Louis bőszen felsóhajtott, mielőtt kinyitotta az ajtót és felhúzta az ablakot.
Harry egy önelégült vigyort villantott felé, aztán kinyitotta az ajtót és beszállt, megütve fejét a művelet közben. Ez őszintén megnevettette Louis-t.
- Soha nem hallottalak még nevetni korábban – felelte Harry, miközben bekapcsolta a biztonsági övét és körbenézett az autóban.
- Jó nevetésem van, fogd be.
- Soha nem mondtam azt, hogy nincs. Honnan jött, hogy az apád ezt a kocsit vette neked? Ez többe kerül, mint a házam.
- A Rolex órám többe kerül, mint a házad.
Harry a szemeit forgatta.
- És az apám vette nekem a szülinapomra, de korábban megkaptam, mert jól teljesítek az iskolában.
- Van jogsid?
- Igen.
- Tizenhét évesen?
- Az apám ismer embereket.
- Persze, hogy ismer.
- Neked van jogsid? – kérdezte Louis Harrytől, miközben elkezdett vezetni.
- Megcsináltam, amikor tizennyolc éves voltam… ne nézz ennyire meglepetten. Ó, és abban az esetben, ha nem tudtad volna, olvasni és írni is tudok.
- Egyszerűen IMÁDOM a szarkazmusod – válaszolta Louis szarkasztikusan, majd Harry végig húzta kezét a műszerfalon. – Ne érj hozzá semmihez.
- Ne már, haver, ez az egyetlen alkalom, hogy valaha is egy kibaszott Lamborghini-ben leszek, hadd élvezzem ki.
- Tartsd magadnál a kezeidet. Ne érj semmihez. Ugyanez vonatkozik a házamra is – mondta neki Louis, a következő dolog pedig, amit Harry észrevett, az az volt, hogy már Louis hatalmas dupla kapuja előtt voltak, aminek egy nagy, csicsás, arany T betű volt a közepében.
Louis megnyomott egy gombot a kulcsain, mire a kapuk kinyíltak, engedve neki, hogy felvezessen és leparkoljon az autójával.
- Ez kurvára igazi? – lehelte Harry, ahogy feldolgozta a hatalmas házat.
- Az – válaszolta Louis, valamennyire büszkén, hogy egy olyan házban él, amitől Harry Styles életében először nem talált szavakat.
London és Sammy üdvözölték őket az ajtónál, és Louis meglepetésére London valójában elkezdte körbejárni Harry lábait.
- Ez egy macska vagy egy bébi jaguár? – kérdezte Harry.
- Ez egy bengáli macska, te idióta. Ne érj hozzá.
De Harry már letérdelt, hogy megsimogassa a fejét. Sammy Harry térdéhez nyomta az orrát, Harry pedig megdörzsölte a füle mögött.
- Oké, nos, most már abbahagyhatod azt, hogy az állataimhoz érj.
- Körbevezetnél a házban? Vagy a palotában, mindegy.
- Ja, nem.
De aztán Harry elkezdett elkószálni, így Louis megkérte, hogy legalább a cipőit vegye le. Harry levette őket az ajtónál, mire Louis felnyögött, neki kellett lehajolnia és felvennie azokat, mert a takarítónők nem voltak már itt ilyenkor szombaton.
- Ez a nappali nagyobb, mint a házam – felelte Harry, és egyik kezét végighúzta a fehér kanapén, miközben sétált. – Az a hátsó kert?
- Igen.
- Nagy medence.
- Minden nagy ebben a házban.
Harry szemei Louis farkához csúsztak le a másodperc egy töredékére.
- Valószínűleg. A segged az élő bizonyíték.
- Kérlek, ne mutass rá a nagy kövér seggemre – felelte Louis, aztán karba tette kezeit.
- Soha nem mondtam, hogy kövér, van különbség a nagy és a kövér között. Tetszik, ez minden.
Louis elpirult, aztán elfordította az arcát. Miután Harry átment a konyhán, a nappalin, a játszószobán, az irodán és a ruhatáron, végre felmentek a lépcsőn.
- Nincs liftetek?
- Nincs.
- Ez akkor megmagyarázza a combjaidat – felelte Harry pimaszul, aztán ráütött egyet Louis seggére, amitől a fiatalabb fiú felkiáltott. Mit gondolt Harry, kicsoda ő? Idejön ebbe a házba, sértegeti őt, és aztán megüti őt a fenekén?
- Ez az első emelet… uh, a két húgom, Lottie és Felicité osztja meg, én pedig a második emeleten vagyok – magyarázta Louis, nem zavartatva magát azzal, hogy ténylegesen megmutassa neki mindegyik ajtót.
- Szóval te vagy felül? – kérdezte Harry.
- Nem, középen vagyok. Van még egy emelet, amin a szüleim vannak a legfiatalabb testvéreimmel és az edzőterem – válaszolta Louis, nyilvánvalóan nem értette meg a szexuális burkolt célzást. Harry elmosolyodott magának, aztán megrázta a fejét, mert olyan sok minden volt, amit Louis-nak meg kellett tanulnia, ez valamennyire izgató volt.
- És egyedül vagy ezen az emeleten?
- Nem, Phoebe-nek és Daisy-nek is vannak szobái. És van egy szauna és egy könyvtár itt.
- Egy szauna? Ez komoly?
Louis bólintott, majd Harry megkérte, hogy bemehessen a fürdőszobába, így Louis bevitte őt a szobájába. Először vonakodó volt, mert a szobája rendkívül tiszta volt és rendezett és fehér, Harry meg vizes.
- Ez olyan, mint egy kibaszott hotelszoba – felelte Harry, miközben feldolgozta a legrendezettebb szobát, amit eddig valaha látott. Minden tökéletesen meg volt szervezve és jó illatú volt, mint a levendula – mint Louis.
Átnézte Louis képeit, míg Louis letette az éjjeliszekrényre a pénztárcáját és a kulcsait.
- Az te vagy és a barátnőd? – kérdezte Harry egy bekeretezett képre mutatva. Louis odasétált és elhessegette a kezét, mert Harry hozzáért.
- Igen, az.
- Hány éves voltál? Még fiatalabb köcsögnek nézel ki.
- Ne hívj már „köcsögnek”! Akármit is jelent.
- Honnan veszed, hogy rossz, ha nem tudod mit jelent?
- Ha tőled jön, az biztosan valami rossz vagy mocskos. Valószínűleg mindkettő.
- Meg vagyok sértve ettől – felelte Harry, aztán elfordult a képektől. – El kell mennem a fürdőbe… használhatom a zuhanyzót?
- Kizárt… rendben. De ne hagyj rendetlenséget. És ne használj törölközőt.
- Akkor hogy a picsába kellene megszáradnom?
- Menj ki az erkélyre vagy rázd meg magad, mint egy kutya, vagy nem tudom… használhatod az egyik kisebb törölközőt, hogy megszáradj. Aztán tedd a szennyeskosárba.
- Köszi – mondta Harry szarkasztikusan, majd besétált a fürdőbe.
Amint meghallotta beindulni a zuhanyzót, Louis az öltözőjébe sietett és levette a ruháit, mielőtt felvett helyettük egy piros pólóinget és egy khaki nadrágot.
Az asztalánál volt, algebra házit csinált, amikor Harry végre kijött a fürdőből. Louis megfordult a székén és a lélegzete elállt, amikor meglátta Harryt a fehér köntösét viselni, aminek a mellkasi zsebén az LT monogramja volt rajta.
Harry valamennyire nevetségesen néz ki, mert a köntös határozottal túl kicsi volt rá; alig érte el a térdeit és tíz centiméterrel a csuklói felett volt.
- Vedd le azt magadról! Vedd le! Most már el kell égetnem!
- Ó, ne legyél ilyen drámai.
- Nem, komolyan mondom! Vedd le!
- Mit kellene felvennem?
- A ruháidat? Nem tudom, csak ne érj a cuccaimhoz. Soha.
- Rendben – fújtatta Harry és visszament a fürdőszobába, hogy két perccel később csak a bokszerében jöjjön ki.
Louis lélegzete elakadt a torkában, és túlságosan elmerült abban, hogy szemeivel átkutassa Harry testét és féltékenységet érezzen a hasizmai és izmai miatt, ahelyett, hogy észrevegye, mit tart a kezében Harry.
- Szép ondós nadrág – szólalt meg Harry, mielőtt Louis arcára dobta, aki felkiáltott és a padlóra dobta azt.
- Honnan szedted ezt?
- Megláttam, amikor kidobtam a szennyeskosárba a törölközőt. Pont a tetején volt, legközelebb óvatosabbnak kellene lenned.
- Én nem… én nem…
- Azon az estén élveztél el a nadrágodba, amikor megcsókoltalak? – kérdezte Harry, aztán leült az ágyra. Nyugodt volt, mintha ez egy teljesen normális beszélgetés lenne valakivel.
- Fogd be – motyogta Louis, aztán visszatért a házi feladatához, minden tőle telhetőt megtéve, hogy figyelmen kívül hagyja Harryt. De ez lehetetlen volt, mert Harry nem tudta elengedni a témát.
- Miről álmodtál pontosan? Azt, hogy leszoplak? Megduglak? Vagy csak sima csókolózás, mert még csak azt sem tudod, hogy bármi más milyen érzés?
- Házi feladatot próbálok csinálni, az Isten szerelmére! – kiáltott fel Louis, mire Harry hitetlenkedve megrázta a fejét.
- Szombat este van és te házit csinálsz?
- Szombat este van és te valaki más házában vagy, mert idióta vagy, aki nem tud gondoskodni magáról? – csattant fel Louis.
- Rendben. De komolyan most már, csak mondd el, mit gondoltál, amikor ez a nedves álmod volt.
- Hogy még jobban fokozzam az egódat? Nem, köszönöm.
- Aw, ne már, Louis, ne legyél ilyen.
Hallotta Harryt felállni az ágyról és odamenni hozzá. Az idősebb fiú egyik kezét a vállára helyezte, aztán lehajolt, így a lehelete csiklandozta Louis fülét.
- Mondd el, Louis… ez nem szégyen. Én is kivertem már a te gondolatodra. Arra gondoltam, hogy kikötözlek és addig duglak, amíg nem könyörögsz nekem, hogy elélvezz… és hogy nézne ki a szép farkad a számban, miközben leszoplak… és…
Mielőtt Louis reagálhatott volna vagy Harry folytathatta volna, hallották becsukódni a bejárati ajtót.
- Ó, Istenem! A szüleim itthon vannak. Nem láthatnak meg téged itt, különben megölnek engem. És aztán téged.
Ez nem igazán volt Louis egyik legjobb napja, mert most már kemény volt, és Harry félmeztelenül volt a hálószobájában, és a szülei éppen most értek haza, és nem fognak lefeküdni körülbelül tizenegy óráig. Ami azt jelentette, hogy Louis bent rekedt Harryvel… és egy fájdalmas erekcióval.
- Mit kellene tennem? – kérdezte Harry, mire Louis szemei a farkát találták meg, és… baszki. Ő is félkemény volt, és Louis tisztán látta vastag farka alakját.
- Csak… – félbeszakította a magas sarkak kopogása a lépcsőn. – Menj a fürdőbe és maradj bent! Ne csapj zajt.
Szíve rendkívül gyorsan vert, és hallotta, hogy az anyja megközelíti a szobáját. Kopogott az ajtón, mire Louis keresztbe tette a lábait, hogy elrejtse merevedését, mielőtt azt mondta az anyjának, hogy menjen be. Elmosolyodott, amikor meglátja, hogy Louis a házi feladatát csinálta, mint egy jó fiú.
- Találtam egy pár cipőt az ajtónál a földszinten, úgyhogy betettem a mosógépbe neked.
- Mi… ó.
Harry cipője.
Louis elkezdett pánikolni, amikor meglátta, hogy Harry kinyitotta a fürdőszoba ajtaját és rájuk nézett, de szerencsére az anyja háttal volt Harrynek.
- Vacsora két perc múlva egyébként.
- Oké.
Az anyja megfordult, és egy pillanatra Louis visszatartotta a lélegzetét, mert azt gondolta, hogy az anyja meglátja Harryt, de ő nem nézett a fürdőszoba ajtóra, mielőtt elhagyta a szobát, becsukva az ajtót maga mögött.
Amikor a lépteit a felső emeleten lehetett hallani, Harry kijött a fürdőből és egyik kezével beletúrt a hajába.
- Anyukád elég dögös, megdugnám.
Louis egy figyelmeztető nézéssel illette őt, mielőtt felállt. Harry szemei azonnal megtalálták a farkát, mire elvigyorodott.
- Lemegyek a földszintre, és amíg nem vagyok itt, te nem hagyod el a szobát. Ne érj semmihez, ne szaglássz semmit és csak… ne. Csak ne.
- Szóval csak itt kellene ülnöm a szoba közepén, mint egy szobor?
- Nem, ülhetsz a falnál is ott.
- Jézusom. Nem fogok megérinteni vagy ellopni semmit.
- Nem bízom benned, szóval.
- Rendben – forgatta a szemeit Harry, majd odament a falhoz. – De tudnál nekem hozni valamit enni?
- Mi? Egyáltalán nem. Nem vagyok motel vagy étkezde.
Végszóra megkordult Harry gyomra.
- Nem ettem ma reggel óta – vitatkozott, mire Louis felsóhajtott.
- Meglátom, hogy tudok-e valami maradékot hozni a kutyától.
Aztán elhagyta a szobát, miután megbizonyosodott róla, hogy már mindenki a földszinten van.
Mesélt a családjának arról, hogy vezette a Lambo-t, a lányok pedig meséltek neki a szavalásukról. Desszertnek crème brulée-t kaptak, Louis meg úgy döntött, azt Harrynek adhatja, mivel amúgy is csökkentenie kellett magának a cukrot.
- Hé, anya, megehetem ezt fent a szobámban? Van egy kis közgazdaságtan házim, amit be kell fejeznem, és inkább haladnék azzal.
Az anyja bólintott.
- Persze, édes. Jó éjszakát.
- Köszönöm a vacsorát, jó éjszakát.
Megfogta a kanalat, mielőtt felment a lépcsőn. Amikor a szobájába ért, nem volt annyira meglepett, mint amennyire kellett volna, amikor meglátta, hogy Harry az ágyán volt, a bal oldalon (hála Istennek, Louis mindig a jobb oldalon aludt), elaludt.
Bezárta az ajtót a biztonság kedvéért, aztán visszanézett az ágyra.
Louis felsóhajtott, majd a kis tálat és a kanalat letette a bal éjjeliszekrényre, mielőtt az asztalához ment, hogy leüljön oda. A következő két órát azzal töltötte, hogy befejezze a házi feladatát, mielőtt meghozta azt a fontos döntést, hogy az iPad-ján elfoglalja magát (az ő oldalán az ágyon), amíg Harry fel nem ébred. Már kilenc óra is elmúlt, így bement a fürdőszobába, hogy lezuhanyozzon és a lefekvéshez készülődjön.
Új pizsamát vett fel; miután megnézte az ajtót, hogy megbizonyosodjon róla, be van zárva, lekapcsolta a nagy villanyt, hogy egyszerű sötétségbe boruljon a szoba, majd bebújt az ágyba az iPad-jával. Azt tervezte, hogy átnézni az Instagramját néhány percig, mielőtt megnyitja a Netflix-ét és behozza a lemaradását Kardashianék sorozatában. Végül felkapcsolta az éjjeli lámpát, mert nem akarta még jobban elbaszni a szemét annál, mint amennyire már el vannak.
Louis elvigyorodott, amikor a képe több mint tízezer lájkot kapott, és mivel mindenek előtt ez volt az egyetlen ok, amiért megakarta nézni az Instagramot, bejelentkezett a Netflix fiókjába.
Harry felébredt és Louis felé fordult, aki most már rendkívül tudatában volt annak a ténynek, hogy a combja hozzáér Harry testéhez.
- Mennyire van késő? – kérdezte Harry beletúrva kezével a hajába.
- Tíz óra van. Haza kellene menned.
Harry felnyögött.
- Nem lehetnék a kanapén? – kérdezte halk, álmos hangon, miközben a sarokban lévő kanapéra mutatott.
- Rendben. De nem kapod meg a takarót.
- Oké.
- És hoztam neked egy kis kaját.
- Mi a fasz ez? – kérdezte Harry, majd megfogta a crème-et és a kanalat.
- Crème brulée fahéjjal.
- Azt a rohadt, ez jobb, mint a pizza.
- Mi?
- Pizza? Kérlek, mondd, hogy már próbáltad a pizzát korábban.
- Uh… nem igazán.
- Annyira sajnállak – felelte Harry teli szájjal, mire Louis megfenyegette őt, hogy megöli, ha összefoltozza a fehér huzatot.
Tudta, hogy Harry vele nézi a Keeping Up With The Kardashians sorozatot, de nem hallhatta, mert Louis fejhallgatót viselt.
- Whoa, neki nagyobb segge van, mint neked – kommentálta Harry, amikor meglátta Kimet, mire Louis a szemeit forgatta.
Amikor befejezte a kaját, a kézfejével törölte meg a száját, amiért Louis elküldte volna a fenébe, de Harrynek nagyon jó illata volt, mint a vanília, és a show-ra sem tudott koncentrálni.
- Köszi – felelte Harry, Louis pedig elfordította a fejét. – Tartozom neked.
- Ó, kizárt dolog, hogy valaha is képes leszel visszafizetni minde…
Félbeszakította őt Harry, amikor megfogta a tarkóját és összenyomta ajkaikat. Louis lehelete kiszorult belőle, és nem mozgatta ajkait Harryével, amíg meg nem érezte Harry nyelvét végignyalni az ajkait.
Louis tudta, hogy el kellett volna löknie Harryt, de nem tudta, mert ez volt a legjobb dolog, amit valaha is érzett. A szájuk, ajkaik és nyelveik szinkronban mozogtak, és mielőtt Louis tudta volna, Harry közelebb mozdult hozzá, bal térdét Louis növekvő farkához tette a takaró alatt.
Louis kezei még mindig az iPad-ját fogták, de szemei csukva voltak és szája önszántából mozgott. Harry megszívta az alsó ajkát, aztán megharapta, mielőtt elhúzódott, letörölve a nyál nyomát, ami olyan volt, mint egy híd az ajkaik között.
- Találok módot arra, hogy visszafizessem neked és elhallgattassalak egyszerre, babe, ne aggódj.
Megütögette Louis fejét egy elégedett vigyorral, aztán kiszállt az ágyból, hogy lefeküdjön a kanapéra. Mire Louis nem volt lemaradásban az epizódokkal, éjfél lett, Harry pedig már aludt, kezei a hasán voltak, szája félig nyitva. Olyan ártatlannak és békésnek nézett ki, Louis meg nem aludt el éjjel kettőig, túlságosan is elmerült abban, hogy mi történt aznap, ahhoz, hogy valójában pihenni tudjon.
Másnap reggel, amikor felébredt, Harry az ágy bal oldalán feküdt, a takarót felhúzta a nyakához. Louis felállt az ágyról és nyújtózkodott, mielőtt az órára nézett. Fél tizenegy volt, ami azt jelentette, hogy lemaradt a családi reggeliről, de hála Istennek ez nem volt kötelező, mint hétköznaponként.
Bement a fürdőbe és felöltözött, aztán megmosta a fogát, és Harry csak akkor ébredt fel, amikor kijött a fürdőből. Szemeivel pislogott és nyújtózkodott, kiengedett egy hangos nyögést, amitől Louis megharapta a nyelvét.
- Soha nem aludtam ilyen jól egész életemben – szólalt meg Harry halk, reggeli hangon, miközben megdörzsölte a szemeit.
- Nos… el kell menned most.
- El fogok. Csak hadd aludjak még egy kicsit.
Louis pedig hagyta, mert amúgy is volt egy kis olvasnivalója angolból plusz pontokért.
Azután ébredt fel, hogy Louis megebédelt és behozta Harry Vans cipőjét a szárítóból. Harry felöltözött a fürdőszobában, majd megmosta a fogát az új fogkeféjével, amit Louis adott neki (aztán kidobta).
- Hogyan mehetek el? – kérdezte tőle Harry, aztán az asztalnak támaszkodott, ahol Louis olvasott. Hála Istennek, nem volt szüksége a szemüvegére az olvasáshoz, különben Harry kinevette volna őt.
- Uh… ? A bejárati ajtón, azt hiszem. De segítenem kell, hogy kilopózhass.
- A kertetek hátsó ajtaja nyitva van? – kérdezte Harry, megint vigyorogva a burkolt célzáson.
- Nem mindig.
- Akkor könnyen ki tudok jutni… vagy be – motyogta, mire Louis egy összezavarodott nézéssel jutalmazta meg, de aztán visszatért az értelemhez.
- Mi? Megőrültél? Mi van, ha valaki meglát?
- Nem fognak meglátni, el tudok rejtőzni a cserjék mögött.
- Jézusom. Légy óvatos.
Így Harry elhagyta a szobáját, Louis pedig az erkélyére ment, hogy lássa őt átmenni a tolóajtón és beugrani egy bokor mögé, mert az anyja napozott a medencénél.
Harryt senki nem láthatta meg, kivéve azt, aki fentről nézte őt. Eljutott a tégla kerítéshez, nem is zavartatta magát azzal, hogy a kapuhoz menjen, aztán felhúzta magát. Amint a másik oldalon volt, leporolta magát, majd felnézett Louis-ra. Kacsintott, aztán megfordult és elfutott.
Louis a hátán lévő izmokra bámult, ahogy megfeszülnek a vékony réteg ruha alatt, ami rajta volt, amíg Harry el nem tűnt a látóköréből.